„Mindenik embernek a lelkében dal van és a saját lelkét hallja minden dalban” – csendül fel immár 11. alkalommal a mára hagyományőrzőnek számító Tavaszi Zeneünnepen…
A program az ország különböző pontjairól érkező fiatal és kevésbé fiatal zene- illetve tánckedvelőket kovácsolja össze egy röpke napra, hogy megfeledkezve a gondokról apró csodák részesei legyenek.
A rendezvényt a budapesti Friss utcai iskola énektanára álmodta meg jó néhány esztendővel ezelőtt, s azóta is minden évben, májusban, énekkel – dalokkal köszöntjük a tavaszt.
A résztvevők többnyire értelmileg akadályozott gyerekek/fiatalok és felnőttek, akik évről-évre nagy lelkesedéssel készülnek néhány perces produkcióikkal, hogy megörvendeztessenek minket, hogy adjanak valamit szívből, egymásnak.
A közös éneklést követően a produkciók egyesével bemutatkoznak, majd a Kolompos együttes táncháza emeli az esemény színvonalát. Ebéd, meghitten, jó hangulatban, közben csendben barátságok, ismeretségek köttetnek. Újra közös zenélés, de ez már a program végét sejteti, majd mosolyogva búcsút intünk és megígérjük egymásnak, hogy jövőre – veletek – ugyanitt találkozunk.
Az idén az ég is kegyes volt hozzánk, csak az utolsó egy-két órácskát áztatta el, valószínűleg, ő is meghatódott a látottak-hallottak kapcsán…
