A múlt héten kulturális fesztivál volt iskolánkban. Egy rövid jelenettel kellett a csoportoknak színpadra lépni. Sokat és becsülettel készültek, kitartottak (nem szépítem, néha elfáradtak, kiakadtak, elegük volt), izgalommal várták és vártuk mi is a nagy napot. Elérkezett és egyszeri volt, megismételhetetlen. De tényleg. Minden jóságával és bakijával. Nem véletlenül mondják a „nagyok”: Nincs két egyforma előadás.:-) Azt hiszem minden résztvevő szép élményekkel gazdagodott. Még a készülés során kezünkbe akadt egy örök-naptár a Baltazár Színházról, illetve a színészekről. Ezúton köszönöm nekik, aznapra megvolt a szükséges motiváció. Gondoltam megemlítem hát azokat a csoportokat, akik ismeretlenül is, akár csak egy előadás erejével jótékony hatással lehetnek a fiatalokra. Minden fiatalra. A sérült gyerekeket, fiatalokat tényleg motiválja és egy sajátos csodálattal tölti el „sorstársaik” sikeressége. Ép fiatalok esetében pedig, a csodálat mellett ismét előkerülhet a korábbi mondatunk: Te is más vagy, te sem vagy más!
A teljesség igénye nélkül:
Baltazár Színház – http://www.baltazarszinhaz.hu/
Vakrepülés Színtársulat – http://www.vakrep.hu/
Tánceánia Egyesület – http://www.tanceania.hu/
(Viki)
Egyszer láttam a Baltazár Színház előadását. Veszprémbe, ahol élek, eljöttek vendégszerepelni. Csúnya mondani, pedig így van, arra készültem, hogy bármit is látok, majd higgadtan és felnőtt módon fogok reagálni: udvariasan tapsolok a szereplőknek. Az első fél óra után azonban teljesen elpárolgott az hűvös felnőttségem és az udvariasságom. Színházat láttam, méltót, igazit és valódi, hús-vér színészeket! Nem kellett semmit sem mímelnem, az előadás végén, felhőtlen örömmel, meghatódva tapsoltam pirosra a két tenyerem. Ég áldja azokat a Művészembereket, akik felkarolták ezt az ügyet! Köszönet, hogy megmutatják országnak-világnak, amit mi gyógypedagógusok tudunk, látunk, hogy ezek az emberek – papírjuk szerint sérültek -, milyen csodálatosak, nagyszerűek és épek! Szeretettel: Edina 🙂
Óriási élmény volt szereplőknek – nézőknek egyaránt! Felkészítőként pedig elmondhatom hogy ezekkel a gyermekekkel műsort készíteni igen szívmelengető érzés!