Néptánc csoportunk 10 fővel alakult 5 évvel ezelőtt a Fekete István Általános Iskolában. Főként 4.-5. osztályos gyerekek alkották akkoriban a kis közösséget. Javarészt lányok, de fiúk is szívesen képviseltették magukat, heti egy alkalommal.
Megtanultunk nagyon sok népi gyermekjátékot, ugrós táncot, mindig bővült repertoárunk.
A tánc komplex módon fejleszti a ritmus-, egyensúlyérzéket, a figyelmet, hallási figyelmet, együttműködési készséget, önfegyelmet – teszi mindezt játékos keretek között.
A gyerekek nagy örömére szolgál, mikor felölthetik a táncos ruhákat, karaktercipőket, és megmutathatják magukat a nagyvilágnak.
Minden egyes próba nagyon jó hangulatban, sikerélményekben gazdagon ért véget. Egy idő után arra lettem figyelmes, hogy a gyerekek tanórai szünetekben, vagy délutánonként énekelgetik, táncolják a néptánc órán tanultakat. Ez a tény egyértelművé tette számomra, hogy kedvelik az együtt töltött időt, és várják, mikor találkozunk újra. Ezek a dolgok azok, amik előre viszik az embert, amiért érdemes reggel fölkelni, egy új nap elé nézni. A gyerekek boldogsága mindennél többet ér.
Ekkor döntöttem el, hogy ezt az utat folytatni kell tovább, sőt minél több gyerekkel kell megismertetnem, megszerettetnem a néptáncot.
Ezt szem előtt tartva verbuváltam újabb tagokat a már meglévő gyerekekhez, hogy egy igazán ütőképes kis csapat szülessen. Terveim között szerepelt, hogy a néptáncot még több fiúval megszerettessem, és sok-sok fellépésre legyen alkalmunk, megmutassuk magunkat a közönségnek.
Az első évekbe iskolánkban lévő rendezvényeken léptünk csak fel pl. március 15. ünnepélyen.
Pár év múlva, pontosabban 2 évvel ezelőtt, már a 12. kerület többségi általános iskoláknak megrendezett MOM Kúlturális Központ Néptánc Fesztiválján is jelen voltunk.
Ez volt az első nagy megmérettetés életünkben, és elmondhatom, hogy hosszú néptánccal eltöltött életem folyamán, nekem is a legmeghatározóbb élményeim közé tartozik az a nap, mikor gyerekeim egy óriási színpadon, nagyközönség előtt táncoltak. Nagy megdöbbenést keltettünk, akkor azon a délután. Senki nem gondolta, hogy egy értelmileg sérült gyerekekből álló csapat milyen nagy dolgokra képes.
Hasonló élmény volt a városmajori gimnazisták által szervezett Befogadó Művészeti Fesztiválon való szereplésünk is.
Ezeken a helyeken évről-évre visszatérő vendégek vagyunk.
http://www.hegyvidek.hu/hirek/hegyvideki
http://www.hegyvidekujsag.eu/archivum/archivum-2012-majus-22/folklorba-zart-hagyomany
(Dia)
Megkonnyeztem az elso nagyszínpados fellépést. Es nem csak en …. A nézőtéren mindenki tapsolt es többen kerestek zsebkendőt a taskajukban a meghatottsag konnycseppjeit eltüntetni . Levi kisfiam felejthetetlen pillanata volt, amikor a feje fölé tartotta a virág csokrot , mint egy olimpikon . Mia